Életének 75. évében hosszú betegség után budapesti otthonában elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap vasárnap az MTI-vel.
Andy Vajna a világ egyik legnagyobb tekintélyű producere volt. Producerként 59 film fűződik a nevéhez, köztük olyan világszerte ismert és elismert alkotások, mint a Szabadság szerelem, a Zenedoboz (Music Box), a Rambo-filmek, az Angyalszív, a Terminátor, az Evita vagy a Jákob lajtorjája. Az 1997 és 2019 között gyártott magyar filmek közül a legmagasabb nézőszámot Andy Vajna filmje, A miniszter félrelép érte el.
A Variety 2017-ben a szórakoztatóipar 500 legbefolyásosabb embere közé sorolta.
Társtulajdonosa volt az etyeki Korda Filmstúdiónak, tulajdonosa a Tv2-nek és a Rádió 1-nek, valamint a Las Vegas kaszinónak. A Forbes becslése szerint 67,3 milliárdos vagyonnal a 18. leggazdagabb magyar volt.
Dolgozott mások mellett Oliver Stone, Paul Verhoven, James Cameron, Roland Joffé filmrendezővel, Sylvester Stallone, Arnold Schwarzenegger, Anthony Hopkins, Gary Oldman, Michael Douglas, Robert de Niro, Demi Moore, Sharon Stone, Scarlett Johansson filmszínésszel.
Az egykori hollywoodi filmmogul a 2010-es évektől kezdve a magyar film mecénása lett. Nem is vette félvárról a megbízást, hiszen kalandos élete során bejárta a fél világot, de soha nem felejtette el a gyökereit. Rengeteg produkciót és innovációt köszönhet neki Magyarország. Ő volt az alapítója hazánk legnagyobb filmforgalmazójának az InterCom-nak. Az etyeki Korda filmstúdió társtulajdonosa volt és ő volt a számos világhírű játékprogram elkészítésében közreműködő DIGIC Pictures egyik alapítója is.
Ezek mellett a magyarországi Nobu étterem megalapítója Andy Vajna. A Nobu hazánkban a japán konyha szerelmesei mellett a filmvilág szereplőinek is egyfajta találkozóhelyévé vált az összességében 130 férőhelyes, 260 négyzetméteres étterem.
Menekülés az országból
Andy Vajna 1944-ben született Budapesten. 1956-ban 12 évesen egyedül menekült el Magyarországról és a Vöröskereszt segítségével Kanadába emigrált, a család végül Los Angelesben talált ismét egymásra.
„Nagyon önzetlen és fantasztikus dolog, hogy a megadta a lehetőséget az én Papám és Mamám, hogy én próbáljam a saját szárnyaimat bontogatni ilyen korán.” – meséli a riporternek Anday Vajna – „A kalandban bíztam, hogy kimegyek Amerikába, mint kisgyerek, mit fognak velem csinálni? Úgy gondoltam, hogy semmit és engem ezek a dolgok nem nagyon zavartak. A barátaimmal indultam el és átfordult abba, hogy egyedül érkeztem meg. Soha nem féltem. Soha nem izgultam. Kanadában az egyetlen kapcsolatom a vöröskereszt volt, akik adtak nekem 5 dollárt amikor megérkeztem Kanadába, meg ruhát és egy magyar család befogadott addig, amíg kiderült mi lesz a helyem. Ekkor már a vöröskereszt tudta, hogy Amerikába szeretnék menni, de nem lehetett, mert az amerikai kvóta Kanadából tele volt és meg kellet várni, hogy egy új törvényt hozzanak Amerikába, hogy a családokat, akiket elszakított a forradalom, azokat újra össze lehessen hozni.
Los Angeles
A Kaliforniai Egyetemen (UCLA) tanult, majd az egyetem mozgókép tanszékén kezdett el dolgozni.
„A 20th Century Fox ott volt az iskola mellett és minden ebédidőben átlógtunk nézni hogyan gyártják a filmeket, addig amíg eln em zavartak minket.” – Andy Vajna
Erről az időszakról úgy nyilatkozik, hogy egy kicsit megunta az iskolába járást és amikor síelés közben eltörte a lábát, az otthonmaradás helyett megfogalmazódik benne, hogy kitanuljon egy olyan szakmát amivel a világon bárhol megtud élni. Így esett a választása a fodrászatra, amit azalatt a 9 hónap alatt kitanult, amíg a törött lába gipszben volt. Ezután 6-8 hónapig Beverly Hills egyik legjobb fodrász üzletében dolgozik, ahová színésznők jártak. Rengeteg parókával dolgozott a szerepek miatt, amik Andy szavaival élve „szarok” voltak. A lehetőséget meglátva tervezett egy új típusú parókát, amit az akkori időben a világon egyetlen helyen Hong Kongban lehetett gyártani. Kiutazik és legyártatja az első példányokat, melyeket sikeresen értékesít Amerikában. Ezzel kezdődik el nála azaz üzleti kapcsolat, amiből 3 év alatt kifejlődik Hong Kong egyik legnagyobb parókagyára. Mikor egy üzleti út után azt tapasztalja, hogy az utcán nem látja a parókát az embereken, úgy dönt, hogy eladja a a Hong Kongban található gyárát, ami jó üzleti döntésnek minősült, hiszen 1 éven belül a paróka szakmának vége volt.
„Ahogy az évek teltek és látták (szülei), hogy bizonyos dolgokat elérek az életembe,- ez főleg Hong Konba alakult át -, akkor egyszer csak a Papám úgy megdicsért, hogy lehet, hogy az egyetemet nem végeztem el, de mégis ebben a munkában én valamilyen formában egy művész vagyok, hogy ezt eltudtam érni ennyi idő alatt és ilyen szépen kidolgozni a jövőmet.” – mesél Andy Vajna ezekről az évekről – „Mindig magamnak szerettem volna bizonyítani.”
Mozik vásárlása
Ekkor dönt úgy, hogy Hong Kongban két mozit vásárol. Így kezdődött a filmforgalmazás először Hong Kong-ban, majd a későbbiek folyamán egész Dél-Ázsiában. Európai és amerikai filmeket vásárol, melyek úgy érzett, hogy a közönségnek tetszik.
„Ki kellett szagolni, hogy melyik film lesz sikeres vagy nem.” – Andy Vajna
2-3 év után szeretné komolyabban venni a filmesszakmát, aminek a központja Los Angelesben van, ezért eladja a mozikat és Amerikába költözik.
„Az egész film produkciónak és a film hatásának varázslata mindig nagyon érdekelt, mint gyerek és mint felnőtt.” – Andy Vajna
A filmes szakma előtt még tett egy rövid kitérőt a farmer gyártás piacán is, de túl sok fejfájást okozott neki a 3000 munkást dolgoztató gyár fenntartása, és miután úgy érezte, hogy nem a munkások dolgoznak neki, ha nem ő dolgozik a munkásoknak értékesítette érdekeltségét.
CAROLCO Pictures
1976-ban a libanoni származású Mario Cassaral közösen alapított első cégének a neve CAROLCO Pictures volt. A CAROLCO 20 éves történelme során feljutott Hollywood csúcsára, hogy onnan gyorsan a csőd állapotába kerüljön. A CAROLCO-val elmondható, hogy forradalmasították a tengeren túli filmkészítés menetét. A CAROLCO éveken keresztül a külföldi jogok értékesítésének a kereskedelmével foglalkozott, de az első saját gyártású produkcióra egészen az 1982-es Ramboig várni kellett.
Ebben az időben a film szövegkönyve közel egy évtizede járta körbe a hollywoodi stúdiókat, de senki nem merte bevállalni a filmre vitelét. Köszönhető volt ez annak, hogy a főszereplő egy Vietnámból hazatért traumás katona, ami friss sebeket tépett volna fel, ezért senki sem mert volna belevágni. A CAROLCO végül leszerződött a film forgatására és a főszerepló Sylvester Stallone lett. Stallone támogatta a projektet, mivel neki is szüksége volt egy kasszasikerre. Sztárrá válásának köszönhetően bele tudott szólni a forgatókönyv írásába, így érte el, hogy a filmben érzőbbé tegye John Rambo karakterét. Miközben Morrell regényében Rambo sokat megöl a rendőrök közül, a filmben csupán csak egy rendőr hal meg, részben a saját hibájából, a többit csak megsebesíti.
„Abban a 8 évben amíg a forgatókönyv hánykolódott, sok filmsztár Clint Eastwood, Steve McQueen, Al Pacino akár részt akartak venni, de valahogy soha nem jött össze. Az összes legnagyobb rendező akarták rendezni. Ez volt az egyik legfelkapottabb forgatókönyv, ami a Warner Brothersnél létezett. Valaki mindig lefoglalta, de soha nem gyártottak belőle filmet.” – mondta Andy Vajna a Ramboról – „Mi elolvastuk ezt a forgatókönyvet és azt éreztük, hogy pár változattal nagyon érdekes film lesz. És akkor Sylvester Stalloneval összejöttünk és tulajdonképpen eladtuk neki az ötletet, hogy ez a karakter egy érdekes dolog.”
Az elindult tárgyalások közben Stallone lemondta a szerepet.
„Nagyon elvoltunk veszve, hogy most mi a francot fogunk csinálni.” – mondta Vajna – „Belefektettünk 3-400 ezer dollárt a forgatókönyvbe és nincs főszereplő, nincs rendező, nincs semmi. Tehát egy olyan ötletünk támadt, hogy megkérjük Stallonet, hogy ő írja át az egész forgatókönyvet. Voltak nagyon jó ötletei hozzá és át is írta. És akkor megcsináltuk a filmet.”
Így indult a barátság Andy Vajna és Sylvester Stallone között.
Eredetileg Samuel Trautman ezredes szerepét Kirk Douglas játszotta volna, de Douglas azt akarta, hogy a film Rambo halálával érjen véget. Mikor ezt nem voltak hajlandóak teljesíteni, kiszállt a produkcióból, és a helyére beugró Richard Crennát választották, akinek ez lett a leghíresebb szerepe.
A CAROLCO ekkor még kis iroda volt, ezért nem rendelkezett a filmkészítéshez szükséges teljes anyagi fedezettel. Andy Vajnáék új dolgot találtak ki és a forgalmazási jogokat előre elkezdték értékesíteni, ezzel kezdetét vette a Rambo forgatása. Miközben folytak a munkálatok a filmjogokat továbbra is el kellett adni a nemzetközi disztribútoroknak, hogy tudják fedezni a költségeket. Ez az amerikai stúdió rendszerben meglehetősen szokatlan lépés volt tőlük. Voltak olyan pillanatok is, amikor csak a napi, heti forgatáshoz szükséges pénzt sikerült összetenni, ami egy picit kockázatos vállalás volt a részükről. Ez a kockázatvállalás a film elkészülte után kifizetődött Andy Vajnának és Mario Cassarnak, hiszen a próbavetítések után lerohanták őket a vetítési jogokért. A film hatalmas sikert aratott, hiszen 15 millió dolláros költségvetéssel 125 millió dollárt hozott a konyhára. Végül a VHS jogokat is egy külön csatornán értékesítették Vajnáék.
Arnold Schwarzenegger főszereplésével leforgatják a Vörös Zsaru című filmet 29 millió dollárból, ami mérsékelt siker lett és mindössze csak 35 millió dollárt hoz vissza az USA-ban. A film orosz jelenteit Budapesten forgatják, magyar színészek közreműködésével. Így látható bizonyos jelenetekben Koncz Gábor és Növényi Norbert (ide kattintva megnézheted).
A következő kasszasiker Total Recall – Az emlékmás szintén Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült el, ami 65 milliós költségvetéssel 261 millió dolláros bevételt hozott. Arnold ebben a filmben nyújtott alakításáért már 11 millió dollárt + a bevételek 15%-át kérte. Ez volt az utolsó film a Carolco életében, amikor Vajna és Cassar együtt dolgozott.
106 millió dollárért eladta részesedését Andy Vajna, aki ezután megalapítja a saját Cinergi Pictures cégét.
CINERGI Pictures
1989-ben Andrew G. Vajna kilépett a Carloco Pictures nevű cégből, amit 1976-ban alapítottak a libanoni származású producerrel, Mario Kassar-ral, és megalapította a Cinergi Pictures-t. Kezdetben Vajna 2-4 filmet szeretett volna évente a cége égisze alatt forgatni, és szerződést kötött a Disneyvel a filmjei forgalmazásával kapcsolatban. A cég filmjei, egytől-egyig, valamelyik Disney érdekeltségű céggel készült társ-produkcióban készültek, azonban a Die Hard – Az élet mindig drága című film gyártásába és forgalmazásába a 20th Century Fox is beszállt, mivel ők birtokolták a Die Hard-franchise jogait. Úgy állapodtak meg, hogy a Fox-é a film amerikai, Disney-é és Vajnáéké az Amerikán kívüli bevétel. Cinergi első filmje az 1992-es Medicine Man Sean Connery főszereplésével készült el, ami nem aratott osztatlan sikert. Ezt a filmet a Super Mario Brothers, Tombstone – Halott város, Renseszánsz ember és Az éj színe követte.
A CINERGI Pictures számára az átütő sikert a Die Hard 3 – Az élet mindig drága című alkotás hozta el. Bruce Willisel a főszerepben kasszát robbantottak világszerte és a film 90 milliós költségvetéssel 266 millió dollárt termelt a mozikban.
A film számára írt forgatókönyv korai vázlatai a Troubleshooter című regényre épültek, amiben terroristák átveszik az irányítást egy karibi cirkálón. Ezt az ötletet pár év múlva a Féktelenül 2. – Teljes gőzzel című film alkotói használták fel (szintén a 20th Century Foxnál), míg jelen produkció végül Jonathan Hensleigh egy korábbi szkriptjét, a Simon Says-t hasznosította, amelyből az eredeti elképzelések szerint egy Brandon Lee-akciófilm készült volna, majd később a Halálos fegyver-sorozat negyedik epizódjaként merült fel. A film első fele szinte teljesen megegyezik a Simon Says-zel, csupán a neveket cserélték le; az eredeti írásban egy Alex Bradshaw nevű New York-i zsaru játszotta a főszerepet, akiből pedig Zeus Carver lett, női karakter volt. A stúdió szerette volna, ha Hensleigh megváltoztatja Zeus etnikumát akár fehérre vagy ázsiaira, ez azonban nem valósult meg. A rablást azért adták hozzá a cselekményhez, hogy a történet illeszkedjen a többi Die Hard-film sorába. Eredetileg a gonosztevők a Metropolitan Museum of Artot fosztották volna ki, amely ötlet John McTiernan rendező egy későbbi filmjében, A Thomas Crown-ügyben jelenik meg. A filmnek létezett egy alternatív befejezése is, amit ide kattintva tudsz megtekinteni a youtebeon.
„Személyes kedvencem a Reneszánsz ember. Sajnos anyagilag nem volt sikeres, pedig az elő bemutatásokon, amikor tesztvetítéseket csináltunk a filmről, akkor a sikere 98% körül volt. Mondjuk a Rambo 92 volt és ez 98.Ha egy ilyen tesztvetítésen az ember a nézők között ül, akkor tulajdonképpen érzi, hogy hol van az a perc, vagy az a tíz perc, vagy hol van az a pont a filmnek, amin még nem pontosan stimmel. Látod, hogy melyik az a perc ami lángosítja őket. És úgy nézett ki, hogy a Reneszánsz ember a legnagyobb siker lesz azon a nyáron, hát persze ez nem így sikerült.” – mesél a Danny DeVito főszereplésével készült Reneszánsz emberről Andy Vajna.
Ezután olyan filmek következtek a sorban, mint a Dredd bíró, A skarlát betű, A reneszánsz ember, Nixon és a Hírek szerelmesei, de ezek nem szerepeltek jól a kasszáknál.
„A legnagyobb dolgok nekem a fürdőkádban jönnek. Ott locsogok a vízben és akkor jön az „Evita”. Milyen jó darab volt az Andrew Lloyd Webbertől és milyen érdekes filmet lehetne belőle csinálni. És akkor tíz év múlva egyszer csak ott állok és az Evita megvalósul.” – Andy Vajna
A következő nagy siker az Evita lett Madonnával és Antonio Banderassal a főszerepben, ami 55 millió dollárból készült és 141 millió dollárnyi bevételt termelt a tulajdonosoknak. Valószínűleg a filmkészítők sem gondolták elsőre, hogy egy politizáló, argentin nőről készült musical ekkora siker lesz világszinten. A film cselekménye szerint egy törékeny, szőke asszony áll Argentína elnöki palotájának az erkélyén, és előtte százezres tömeg, miközben könnyekkel a szemében búcsúzik: „Ne sírj értem, Argentína”. Evita Peron története a hihetetlen mélységből való felkapaszkodásról szól.
Az Evitát és a Die Hard harmadik részét leszámítva, a stúdió filmjeinek nagy részét anyagi bukásnak könyvelték el, ezért a Disney 1997 áprilisában szerződést bontott Vajna cégével. Végül 1998-ban a Cinergi megszűnt és egybeolvadt a Carolcoval, ezzel létrehozva egy új céget a C2 Pictures vállalatot.
C2 Pictures
C2 Picturest az 1998-ban becsődölt CAROLCO tulajdonosa Mario Kassar, és a Cinergi Pictures tulajdonodsa Andrew G. Vajna alapította. A vállalat neve, a C2, a két „C”-betűvel kezdődő cégre utal (Carolco, Cinergi). Az első filmjük az Én a kém volt, de Vajna és Kassar fő célja a Terminátor-franchise feltámasztása volt.
Az Én, a kém című filmet nem csupán Budapesten forgatták, de a főváros saját magát játssza benne. Alex Scottnak (Owen Wilson) vissza kell szereznie azt a szuperfegyvert, amelyet egy gátlástalan bűnöző, Arnold Gundars (Malcolm McDowell) lopott el az amerikai kormánytól. A fegyverkereskedő szenvedélyes bokszrajongó, aki egy nagy meccset akar összehozni Budapesten a veretlen Robinson (Eddie Murphy) és a regnáló Európa-bajnok között. Az amerikai elnök megkéri a bokszolót, hogy civilként segítse az ügynököt a fegyver felkutatásában. Ez a film sem aratott sikert a világon, hiszen 70 milló dolláros költségvetéssel csak 51 milliót hozott vissza a kasszáknál.
Vajna és Kassar ezután mindent a Terminator új részére tettek fel és óriásit kockáztattak. Ekkor James Cameron, a Teminator filmek ősatyja hallani sem akart az új részről. A főszereplő Arnold Schwarzenegger sem volt pályája csúcsán, hiszen már 8 éve nem volt olyan filmje, ami átlépte volna a 100 millió dollárt.
„Neki vágtunk a saját pénzünkből összeállítani egy forgatókönyvet. Ahhoz szerezni egy új rendezőt. Ahhoz megszerezni az Arnoldot, mert mi tisztában voltunk azzal, hogy az Arnold elolvas egy jó forgatókönyvet, amiben a Terminátor szerepel azt biztos megfogja csinálni. És ez is történt. Végeredményben azok a stúdiók, akik 1 évvel ezelőtt azt mondták erre a projectre, hogy nem, azok egy évre rá sorba álltak a Beverly Hills hotelnak egy szobája előtt. Ahol egy security guard volt az ajtónál, hogy a forgatókönyv ne jusson ki és ott 2 órájuk volt, hogy elolvassák és adjanak egy ajánlatot a filmhez.” – Andy Vajna mesél a Terminátor 3-ról.
Végül csak összeáll a film, aminek az idején Arnold Schwarzenegger már 55 éves volt és a politikai pályáját építette, de James Cameron meggyőzte őt, hogy részt vegyen a film elkészítésében. Végül ez a promóció, akár jól is jöhetett a választásokon, hiszen nemsokkal utána ő lett California kormányzója. A mozikasszáknál végül jól teljesített a film, hiszen 200 milliós költségvetéssel egészen a 433 millió dollárig jutottak.
2006-ban a Carolco egyik nagy sikerét élesztették újjá az Elemi ösztön 2 személyében, ám a film olyan durván elhasalt, hogy végül magával rántotta a vállalatot.
A cég napjai megvoltak számlálva és 2008-ban a cég csődeljárás alá került, majd megszűnt. Ebben az időben Andy Vajna Magyarországon kezdte el építeni a karrierjét.
Sikereiről, céljairól és a belső hajtóerőről így mesél
„Szerintem a hajtóerő a kíváncsiság, hogy mi lesz akkor ha… Mi lesz akkor ha ezt csinálom, vagy azt csinálom. Hogy fognak reagálni rá? Hogy fogom eladni az embereknek? Hogy fogom megvalósítani? Ez egy ilyen kihívás saját magamnak, mert nem muszáj csinálni egyiket sem, de csinálom mert érdekel. Magamat hajtom, hogy megvalósítsam ezt a dolgot magamnak és a feleségemnek, hogy megosztani ezt a sikert, élvezetet a legfantasztikusabb dolog a világon.
A kíváncsiság nem az, hogy megtudom-e csinálni, mert abban soha nem kételkedem. Kíváncsi vagyok arra a területre amiben dolgozom, amit kellene megvalósítani. Ha én belevágok valami területbe, akkor az a szó hogy „nem” nem létezik. Addig dolgozok rajta, amíg meg nem oldom.
Kihívás az, hogy olyan magasra feltenni magamnak a lécet, hogy meg kelljen küzdeni érte.
Még soha nem csináltam meg. Még nem úgy érzem, hogy ennek vége van. Ez egy folyamat, amin még mindig dolgozok és a következő munka amit csinálok, az ugyanolyan fontos nekem, mint amit csináltam ezek előtt. Talán az, hogy anyagilag abban a pozícióban vagyok, hogy tudok választani, hogy mit akarok csinálni vagy mit nem akarok csinálni az talán egy olyan érdekes lehetőség arra, hogy tényleg csak olyan dolgokkal foglalkozzak ami érdekel.
Elégedettség van persze, hogy ha egy filmet megcsinálok és látom, hogy a közönség hogy reagál, hogy világszerte mekkora siker, akkor büszke vagyok arra amit csináltam. De nem úgy gondolom, hogy akkor ennek itt vége, abba kell hagyni, mert ugye itt vagy a csúcson és akkor innen csak lefelé. Nem, én úgy gondolom, hogy a jövőmbe van sok minden, amit én megakarok tanulni és megakarok valósítani.
Állandóan ilyen hullámvasúton ülök. Néha a tetején, néha az alján. De minél többször az ember a tetejére megy és az aljára megy, másodszorra kicsit könnyebb, harmadszorra még könnyebb. Valahogy már könnyebb. Már tudom, hogy hol kell hozzányúlni, hogy megjavítsam, hogy rendbe hozzam.
A legfontosabb dolog az életemben, hogy mindig megtaláltam azokat az embereket, akik sokkal jobbak nálam és azoknak a tudását én feltudtam használni. A döntés mindig jól sikerült. Ha egy filmet gyárt az ember és az nem sikerül az a producer hibája, ha sikerül pedig mindenkié.
Én csak szórakozom az életben. Játék és azért vannak ezek a sikerek. Mert ez nem munka nekem, ha nem szórakozás. Izgatottan kelek fel minden reggel, mert fantasztikus dolgok vannak a fejemben, amit megszeretnék valósítani.”
Sokat tett a magyar filmért
1997-ben a mozikba kerül a Miniszter félrelép, ami 660 ezer fős nézőszámával a rendszerváltás utáni Magyarország legnézettebb filmje lett. A film egyszerű receptet vetett be, hiszen népszerű színészek bohóckodtam egy szép nő társaságában a karácsonyi szezonban. Egy olyan történetet kaptunk, amit a világ bármely pontján el lehetne adni, de mégis minden pillanatában magyaros volt. A miniszter félrelép egy 1997-es magyar filmvígjáték, Kern András, Koltai Róbert és Dobó Kata főszereplésével. Ray Cooney eredeti színdarabja (Out of Order, fordította: Ungvári Tamás) alapján írta Jim Adler, Kern András és Koltai Róbert.
„Gondolkoztam vacsora közben, hogy most jöttünk a színdarabról, ahol mindenki végig röhögte magát, de úgy hogy nem tudtak leülni a röhögéstől. Kérdeztem tőlük? (Koltai Róbert, Kern András) Miért nem ezt csináljátok meg, itt van, mindenki szereti, a közönség szereti, már megvan az egésznek az alapja miért nem ebből csináltok egy filmet. Hát erre nem gondoltak. Én akkor felvettem a telefont, felhívtam a Los Angelesi irodámat és mondtam, hogy vegyék meg a magyar jogokat ennek a színdarabnak. 1 őra múlva megvolt. 1 év múlva a film megvolt.” – Andy Vajna
2006-ban a Szabadság, szerelem című film az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készült el. Az 1956-ban játszódó filmben minden akkori sztárunk részt vállalt és párhuzamosan mesélte el a budapesti eseményeket a Melbourneben rendezett Olimpiával. 1956. Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, a melbourne-i olimpiára készülnek. Ám a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi és barátja, Tibi belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme Vikin, a harcias műegyetemista lányon és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is.
2007-ben társtulajdonosként részt vesz a Korda Filmstúdió létrehozásában. A Korda Filmstúdió (Korda Studios) egy filmstúdiókból álló komplexum a Fejér megyei Etyeken, melyet 2007 áprilisában adtak át. 90 millió eurós költségvetésből készült el a hat műteremből álló, Korda Sándorról elnevezett filmstúdió, melynek része az az 5975 négyzetméteres műterem, mely a világ legnagyobb ilyen építménye. Az etyeki projektben nincs állami pénz. A cég tulajdonosai, Demján Sándor nagyvállalkozó, Andy Vajna hollywoodi producer, Peter Munk és Nathanial Rothschild. A 2000-es években olyan Hollywood-i filmeket forgattak itt mint Hellboy 2- Az aranyhadsereg vagy a Mentőexpedíció.
Orbán Viktor 2011-ben kormánybiztosnak nevezte ki és azt a feladatott adta neki, hogy rakja rendbe a magyar filmipart. 2011 januárjától haláláig a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos tisztségét töltötte be, feladata „a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása” volt.
A filmes szakmáról így nyilatkozott:
„Nem egyáltalán nem tartanak össze és ez szomorú, ezt próbálom megváltoztatni. Tehát az, hogy Amerikában a rendezők, a színészek tisztelik egymást és drukkolnak a másiknak a sikeréért. Itt Magyarország nem így működik és sajnálatos módra, mert sokkal jobb hangulatban, sokkal biztonságosabban tudnának dolgozni, hogy ha nem egymás ellen harcolnának állandóan. Én is folyamatosan kapom a támadásokat, de fájdalmas egyik sem volt, mert nem figyelek rájuk.” – Andy Vajna
A filmalap megemlékező közleményében azt írta: Andy Vajna soha nem felejtette el magyar gyökereit és mindig odafigyelt a hazai filmiparra. “Erőskezű kormánybiztosként 2011 óta a magyar filmszakma érdekében dolgozott, irányítása alatt a magyar film újra a világ élvonalába emelkedett.”
A filmtámogatási rendszer konszolidációját követően nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozása. Az ő kormánybiztosi időszakához olyan nagy magyar filmsikerek születtek, mint a Saul fia, A nagy füzet, a Kincsem, a Testről és lélekről, az 1945 és a BÚÉK. Szerepe a magyar filmipar fellendítésében elvitathatatlan, a Magyarországon forgató filmek volumene regnálása alatt csaknem ötszörösére nőtt. A “Vajna-korszak” alatt a nemzeti filmalap által támogatott magyar filmek több száz nemzetközi díjat nyertek el, köztük az Oscart, a Golden Globe-ot és az Arany Medvét – írták.
A közleménybe kiemelték: Andy Vajna az elmúlt héten azt mondta közvetlen munkatársainak: “It is my passion to give back”, azaz az volt a szenvedélye, hogy visszaadjon valamit annak az országnak, ahol született.
A Magyar Nemzeti Filmalap Andy Vajnát saját halottjának tekinti.
„Idáig még én soha nem éreztem azt hogy dolgoztam valamin is. Nekem ez lehetett paróka, fodrászat, ez lehetett filmgyártás, ez lehetett akármi amivel foglalkoztam az életembe mindig olyan játéknak tűnt. Tehát én mindig megtudtam találni a szakmában azt az érdekes pontot, amit nekem ez játéknak, vagy érdekesnek tette. Én az irodába soha nem jöttem úgy, hogy a fene egye meg, ma ár megint dolgozni kell mennem. Nekem mindig olyan érdekes megoldásokkal kezdődik minden napom és olyan érdekes megoldásokkal kell küzdenem. Ez nekem egy játék.
Az a vágyam, hogy tényleg valamit elérjek, hogy tényleg valamit csináljak az életemmel, hogy valami lábnyoma legyen az embernek azután, hogy eltűnik erről a Földről!” – Andy Vajna
Rengeteg boldog élményt köszönhetünk a filmjeidnek! Nagy játékos voltál, nagy lábnyomot hagytál magad után! Nyugodj Békében Andy Vajna!
Búcsúznak tőle a Hollywood-i sztárok is
A magyar miniszterelnök a következő szavakkal búcsúzott
Andy Vajna Riportok
Források: Wikipedia, Forbes, Port, YouTube, Instagram, Facebook
