Hogyan válassz MLM céget? Kilenc szempont egy iparági tanácsadótól – és amit a szabályozás tesz hozzá

Hogyan válassz MLM céget úgy, hogy ne csak a termék vagy a kompenzációs terv csillogása döntsön? Rob Sperry amerikai iparági tanácsadó, aki saját bevallása szerint 17 éve dolgozik a szakmában értékesítőként, vállalati tanácsadóként és külső konzulensként, kilenc szempontot gyűjtött össze arról, mi különbözteti meg a stabil cégeket az instabilaktól. Az írást a The World of Direct Selling hírlevél október 7-én közölte újra. Összefoglaljuk a lényegét, és kiegészítjük azokkal a szabályozási mércékkel és ellenőrzési lehetőségekkel, amelyek a magyar olvasónak is rendelkezésére állnak.

A kilenc szempont röviden

Sperry hangsúlyozza: írása nem cégváltásra buzdít, hanem arra, hogy aki már valahol építkezik, magabiztosabban lássa a helyzetét – vagy felismerje, ha rossz helyen van. Tökéletes cég szerinte nincs, mindegyiknek vannak vakfoltjai.

A lista legerősebb gondolata a 6. pontban van: Sperry szerint látott olyan kompenzációs terveket, amelyek annyit fizettek ki az elején, hogy a cégnek nem maradt forrása fejlesztésre, rendezvényekre, munkatársakra és nemzetközi terjeszkedésre. Ami egy területen túlköltekezik, az máshol alulteljesít.

Hogyan válassz MLM céget a szabályozás szemszögéből?

Sperry szempontjai üzleti tapasztalaton alapulnak. A hatóságok azonban saját mércével vizsgálják a hálózati értékesítést – és ezek a mércék a döntéshez is jó kapaszkodót adnak. Fontos: az alábbiak a szabályozási kereteket mutatják be, nem minősítenek egyetlen konkrét céget sem.

Az amerikai FTC útmutatója

Az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottság (FTC) 2024 áprilisában frissített, MLM-cégeknek szóló útmutatója szerint nincs olyan százalékos teszt, amely önmagában eldöntené egy rendszer megítélését: a hatóság a kompenzációs tervet egészében és a gyakorlati működését vizsgálja. Néhány kulcspont az útmutatóból:

• Az, hogy egy cég valódi terméket árul, még nem dönti el a kérdést; az számít, mit jutalmaz a kompenzációs terv.
• Figyelmeztető jel, ha a jelentős jutalomhoz toborzásra vagy több szintű downline felépítésére van szükség.
• Figyelmeztető jel a pusztán a jogosultság vagy rang megtartása miatt történő vásárlás; a valós saját igényt szolgáló fogyasztás önmagában nem probléma.
• A jövedelemre vonatkozó állításoknak a tipikus résztvevő költségekkel csökkentett eredményét kell tükrözniük; az „eredmények nem tipikusak” kitétel önmagában nem elég.
• A jövedelemnyilatkozatoknak (income disclosure statement) a keveset kereső vagy veszteséges résztvevőket is tartalmazniuk kell.

Az uniós és a magyar mérce

Az Európai Unióban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv I. mellékletének 14. pontja minden körülmények között tisztességtelennek minősíti az olyan rendszer működtetését vagy népszerűsítését, amelyben a fogyasztó azért fizet, hogy ellenszolgáltatáshoz jusson, és ez az ellenszolgáltatás elsősorban újabb fogyasztók bevonásából, nem pedig termékek eladásából vagy felhasználásából származik. Magyarországon ugyanezt a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) mellékletének 14. pontja ülteti át; a betartást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellenőrzi.

A Sperry-féle 4. szempont (valódi vásárlói bázis) és a szabályozási mérce tehát ugyanarra a kérdésre fut ki: miből származik a jövedelem – a termékek végfelhasználóknak történő értékesítéséből, vagy újabb belépők pénzéből?

Gyakorlati ellenőrzőlista magyar olvasóknak

Ha egy cég hatósági ügyeivel kapcsolatban keresel háttérinformációt, a Kockázatos cégek rovatunkban forrásokkal dokumentált összefoglalókat találsz – legutóbb a Riway malajziai vádemeléséről írtunk.

Összegzés

Sperry zárógondolata szerint minden vezető volt már elégedetlen a saját cégével, és ez természetes; az viszont nem, ha valaki tökéletességet vár. A szakmának szerinte több őszinteségre és több jó kérdésre van szüksége, mielőtt valaki emberek százait érintő döntést hoz. A kilenc szempont és a szabályozási mércék együtt jó kiindulópontot adnak ehhez – a döntést azonban mindig ellenőrizhető adatokra érdemes építeni, nem ígéretekre. A duplikáció és a rendszerek szerepéről szóló korábbi elemzésünket IDE KATTINTVA olvashatod.

Források

• The World of Direct Selling: The Insider’s Guide to Choosing the Right Network Marketing Company (Rob Sperry, 2026. október 7.)
• Business For Home: How to Choose a Direct Selling Company (2026. október 7.)
• FTC: Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing (frissítve: 2024. április)
• EUR-Lex: 2005/29/EK irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
• 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) – Nemzeti Jogszabálytár
• Gazdasági Versenyhivatal
• Elektronikus Beszámoló Portál