A levegő növekvő karbonkoncentrációja miatt a növények gyorsabban nőnek, de van ennek rejtett veszélye is. Így ugyanis a növényekben kevesebb lesz a tápanyag és a vitamin, ami viszont az emberiség fennmaradásához nélkülözhetetlen. Kristie Ebi járványszakértő globális élelmiszerbiztonsági kérdésekről szóló előadásában az egyre erősödő tápanyagkrízis lehetséges egészségügyi kockázatairól beszél, és ismerteti, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy biztosítsuk, hogy az emberek megfelelő mennyiségű és egészséges élelmiszerekhez juthassanak.
Yogi Berra amerikai baseballjátékos, modern korunk bölcse mondta egyszer: „Ha nem tudjuk, hova megyünk, előfordulhat, hogy sosem érkezünk meg.” Tudományos ismereteink segítségével ma jobban értjük és világosabban látjuk, milyen jövő elé nézünk a klímaváltozás korában, és milyen hatása lehet ennek az egészségünkre. Ma arról szeretnék beszélni, mik a következményei annak, hogy a fosszilis üzemanyagok elégetése során keletkezett üvegházhatású gázok csökkentik élelmiszereink tápanyagértékét.
A szén-dioxid szintje az ipari forradalom óta folyamatosan nő. Koncentrációja 280 ppm (rész/millió) értékről napjainkra 410 ppm-re növekedett, és tovább nő. A növények a növekedéshez szükséges szénmennyiséget szén-dioxidból nyerik. Magukba szívják és lebontják, hogy kivonják belőle a szenet. A talajból is vesznek fel tápanyagokat. A szén-dioxid tehát a növények élelmiszere, és ha azt nézzük, hogy a szén-dioxid koncentráció nő, élelmiszerellátási szempontból ez akár az egész világ számára jó hír is lehetne, hiszen lehetővé teszi, hogy minden nap mindenkinek elegendő élelem jusson.
A megnövekedett szén-dioxid mennyiség azon túl, hogy segíti a növények fejlődését, más következményekkel is jár. Ha ugyanis a növények több szén-dioxidhoz jutnak, több szénhidrátot, cukrot és keményítőt állítanak elő, és ezzel csökken bennük a fehérjék és egyéb fontos tápanyagok koncentrációja. És ez élelmiszerbiztonsági szempontból nagyon fontos lehet a jövőben.
