Piramisjáték szabályozás: hol húzza meg a határt az amerikai, az uniós és a magyar jog?

A hálózati értékesítés (MLM) önmagában legális üzleti modell, a piramisjáték viszont az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Magyarországon is tiltott. Hogy egy konkrét rendszer melyik oldalra esik, azt mindig hatóság vagy bíróság dönti el – mi ebben a cikkben a piramisjáték szabályozás mércéit mutatjuk be: mit vizsgál az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC), mit mond az uniós irányelv és az Európai Bíróság, és mit tartalmaz a magyar fogyasztóvédelmi és büntetőjog.

Az amerikai mérce: a Koscot-teszt és az FTC iránymutatása

Az FTC a többszintű értékesítésről szóló üzleti iránymutatásában (első változat: 2018. január, legutóbb 2024 áprilisában frissítve) a Koscot Interplanetary ügyben (86 F.T.C. 1106, 1975) kialakított mércét alkalmazza. Eszerint a piramisjáték ismérve, hogy a résztvevők pénzt fizetnek a cégnek, és ezért cserébe jogot kapnak a termék értékesítésére, valamint arra, hogy újabb résztvevők beszervezéséért olyan jutalmat kapjanak, amely nem a végső felhasználóknak történő termékértékesítéshez kapcsolódik.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

Az iránymutatás kifejezetten elutasítja, hogy egyetlen százalékos arány (például a kiskereskedelmi értékesítés aránya a teljes forgalomban) döntené el a kérdést. Azt vizsgálja, hogy a kompenzációs rendszer mire ösztönöz: valódi vásárlóknak történő értékesítésre, vagy beszervezésre és a résztvevők saját vásárlásaira. Az FTC szerint a valódi termék vagy a kiskereskedelmi vásárlók megléte önmagában nem jelent „biztonságos menedéket”.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

Saját fogyasztás és készletfelhalmozás

Az iránymutatás szerint a résztvevők saját, valós igényét kielégítő vásárlások önmagukban nem utalnak problémás kompenzációs szerkezetre. Figyelmeztető jel viszont, ha a vásárlás célja jutalom megszerzése, rangszint elérése vagy a felsővonal támogatása – ezt az FTC készletfelhalmozásnak (inventory loading) nevezi. A visszavásárlási program az FTC szerint nem teszi jogszerűvé az egyébként problémás rendszert.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

Jövedelmi állítások

Az FTC szerint a jövedelmi állításoknak a résztvevők bevételeit és kiadásait egyaránt figyelembe kell venniük, megbízható empirikus bizonyítékon kell alapulniuk, és nem elég hozzájuk az „az eredmények nem jellemzőek” típusú figyelmeztetés.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

Bírósági és hatósági gyakorlat

Az FTC iránymutatása a mérce alkalmazására több ügyet is hivatkozik, köztük az FTC v. BurnLounge ügyet (753 F.3d 878, 9th Cir. 2014) és az FTC v. Vemma Nutrition Co. ügyet (D. Ariz., 2015). A legismertebb hatósági egyezség a Herbalife-é: az FTC 2016. július 15-i közleménye szerint a vállalat 200 millió dollárt fizetett a fogyasztók kártalanítására, és vállalta amerikai üzleti működésének átalakítását; a megállapodás értelmében a forgalmazói jutalmakat ellenőrizhető kiskereskedelmi értékesítéshez kell kötni.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing; FTC – Herbalife Will Restructure Its Multi-level Marketing Operations and Pay $200 Million For Consumer Redress (2016. július 15.)

Az uniós mérce: a „feketelista” 14. pontja

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv I. melléklete azokat a gyakorlatokat sorolja fel, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek. Ennek 14. pontja a piramiselvre épülő eladásösztönző rendszer létrehozását, működtetését vagy támogatását tiltja, ha a fogyasztó ellenszolgáltatást fizet azért, hogy olyan juttatásban részesülhessen, amely elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és nem a termékek értékesítéséből vagy fogyasztásából ered.

Forrás: EUR-Lex – 2005/29/EK irányelv

Az Európai Bíróság a C-515/12. számú (4finance) ügyben 2014. április 3-án hozott ítéletében úgy értelmezte ezt a pontot, hogy a piramiselvre épülő rendszer csak akkor minősül minden körülmények között tisztességtelennek, ha a fogyasztótól – bármekkora összegű – pénzügyi hozzájárulást követel meg annak fejében, hogy olyan jutalmat szerezhessen, amely elsősorban más fogyasztók belépéséből, nem pedig a termékek eladásából vagy fogyasztásából ered.

Forrás: EUR-Lex – C-515/12. sz. ügy, ítélet (2014. április 3.)

A magyar szabályozás: Fttv. és Btk.

Fogyasztóvédelmi tilalom (Fttv.)

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) az uniós irányelvet ülteti át. A törvény 3. § (4) bekezdése szerint a mellékletben felsorolt kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek; a melléklet 14. pontja tartalmilag az uniós tilalmat veszi át: tilos a piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy elsősorban további fogyasztók beléptetéséből, és kevésbé a termékek értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően részesülhet juttatásban.

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – 2008. évi XLVII. törvény

Az Fttv. 10. §-a szerint a jogsértés miatt főszabályként a fogyasztóvédelmi hatóság jár el; a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) akkor, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, a Magyar Nemzeti Bank pedig akkor, ha a gyakorlat az általa felügyelt tevékenységgel függ össze. Hogy a GVH mikor illetékes, azt a törvény 11. §-a szempontokkal részletezi (például a gyakorlat kiterjedtsége, országos médiában való megjelenése).

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – 2008. évi XLVII. törvény

Büntetőjogi tényállás (Btk. 412. §)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény külön tényállásként szabályozza a piramisjáték szervezését. A 412. § szerint az követi el, aki mások pénzének előre meghatározott formában, kockázati tényezőt is tartalmazó módon történő összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük állóknak – közvetlenül vagy a szervező útján – pénzt fizetnek vagy más szolgáltatást teljesítenek. A törvény ezt három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Korábban egy, a Lyoness-szel kapcsolatos ügyről is beszámoltunk – IDE KATTINTVA olvashatsz róla.

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – 2012. évi C. törvény (Btk.)

Összevetés

A táblázat a fenti, hivatkozott jogforrások összefoglalása.

Mit jelent ez a gyakorlatban? 10 pont, amit cégválasztás előtt nézz meg

A három jogrendszer közös pontja, hogy nem a hálózati felépítést tiltja, hanem azt a rendszert, ahol a résztvevők jövedelme elsősorban új belépők befizetéseiből, nem pedig valódi termékértékesítésből vagy -fogyasztásból származik. Az alábbi pontok azt mutatják meg, hogyan fordíthatók le ezek a mércék egy konkrét kompenzációs terv olvasására. Egyetlen pont sem jelent önmagában jogsértést: az FTC szerint a hatóságok és a bíróságok azt vizsgálják, hogyan működik a rendszer egésze a gyakorlatban – nem csak azt, mi áll a szabályzatban. A konkrét rendszer jogi minősítése minden esetben hatósági vagy bírósági döntés kérdése.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

1. Miből számolják a jutalékot?

Ez a legfontosabb kérdés, mert az amerikai Koscot-mérce, az uniós feketelista 14. pontja és a magyar Fttv. is erre épül: a juttatás a termékek értékesítéséből és fogyasztásából, vagy elsősorban új résztvevők belépéséből ered? A kompenzációs tervben minden bónusztípusnál keresd meg a számítás alapját. Például egy „csapatbónusz”, amely a csapatod tagjainak termékforgalmához kapcsolódik, más logikát követ, mint az a bónusz, amelyet a csapatban lévő más résztvevők jutalékának egy százaléka vagy az új belépők csomagvásárlása ad ki. Utóbbi esetben a pénz a rendszeren belül, a résztvevők között oszlik újra, és nem külső vásárlók fizetéséből származik. A magyar Btk. 412. §-a a piramisjáték szervezését éppen a láncszerűen bekapcsolódó, az előttük állóknak pénzt fizető résztvevők rendszereként írja le.

Mit nézz meg: minden bónusznál azt, hogy termékforgalom, belépési csomag vagy más résztvevők jutaléka a számítás alapja.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing; EUR-Lex – C-515/12; Nemzeti Jogszabálytár – Btk.

2. Mennyit kell fizetned a belépésért – és mit határoz meg ez az összeg?

Az Európai Bíróság szerint az uniós tilalomhoz a résztvevő pénzügyi hozzájárulása kell, összegétől függetlenül. Ezért érdemes pontosan látni, mit fizetsz a belépéskor, és ez mihez ad jogot. Külön figyelmet érdemel, ha a kezdőcsomag mérete határozza meg, mekkora jutalékszintet vagy napi, havi kifizetési plafont érhetsz el, és ezt később nem lehet módosítani. Ilyenkor a kereseti lehetőség a saját befizetésed nagyságához kötődik, nem a termékértékesítéshez.

Mit nézz meg: mi a legkisebb belépési költség; a csomag ára mellett mennyi a benne lévő termékek szokásos fogyasztói ára; függ-e a jutalékszint vagy a kifizetési plafon a csomag méretétől, és frissíthető-e később.

Forrás: EUR-Lex – C-515/12

3. Kell-e vásárolnod ahhoz, hogy jogosult maradj?

Az FTC figyelmeztető jelként említi azokat a rendszereket, amelyek havi vagy negyedéves vásárlási kvótához kötik a jutalékjogosultságot, illetve azokat a vásárlásokat, amelyeket a résztvevő nem saját igényből (saját fogyasztásra), hanem a jutalék vagy egy rangszint megszerzése érdekében vásárol meg. Ezt az FTC készletfelhalmozásnak (inventory loading) nevezi. A saját, valós igényre történő vásárlás az FTC szerint önmagában nem probléma.

Mit nézz meg: van-e kötelező havi vásárlás vagy automatikus rendelés, ami több, mint a saját fogyasztásod; mi történik, ha egy hónapban nem teljesíted (például elveszíted a csapatodat); elfogyasztanád-e azt a mennyiséget akkor is, ha nem lenne hozzá jutalék.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

4. Mennyit kapsz meg pénzben?

Egyes tervek a megkeresett jutalék egy részét nem utalják ki, hanem egy belső egyenlegen (például „visszavásárlási” vagy termékvásárlási pénztárcán) jóváírják, amely csak a cég termékeire költhető. Ez nem tiltott megoldás, de a szabadon felhasználható jövedelmet csökkenti, és további vásárlásra ösztönöz. Mivel az FTC szerint a jövedelmi állításoknak a kiadásokat is figyelembe kell venniük, a valós keresetet csak a ténylegesen kifizetett, pénzben felhasználható összeg mutatja meg.

Mit nézz meg: a jutalék hány százalékát utalják ki pénzben, mekkora része kerül belső egyenlegre, vannak-e kifizetési minimumok, díjak vagy lejáró egyenlegek.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

5. Elérhető jelentős jutalék beszervezés nélkül?

Az FTC figyelmeztető jelként említi, ha a jelentős jutalmakhoz beszervezés szükséges. Fontos ugyanakkor, hogy az FTC kifejezetten elutasítja a százalékos tesztet: nincs olyan jogszabályi arány, amely szerint a forgalom bizonyos hányadának külső vásárlóktól kellene származnia, és a sok kiskereskedelmi vásárló sem jelent „biztonságos menedéket”. A kérdés az, hogy a rendszer mire ösztönöz.

Mit nézz meg: ha csak külső vásárlóknak értékesítenél, és senkit nem szerveznél be, milyen jutalékot és rangot érhetnél el; a bemutató a termékről vagy a beszervezésről szól-e többet.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

6. „Passzív jövedelem” és „spillover” ígéretek

Gyakori ígéret, hogy a felül állók beszervezéséből „alád érkező” tagok (spillover) vagy a csapat munkája saját erőfeszítés nélkül hoz jövedelmet. Az FTC szerint az életmód-állítások (például a munka nélküli jövedelem vagy a luxusélet bemutatása) megtévesztők, ha a résztvevők nem érnek el ilyen eredményt. Ha egy ígéret szerint a jövedelem nem termékértékesítésből, hanem mások belépéséből és befizetéséből érkezne, az az 1. pontban leírt kérdéshez vezet vissza.

Mit nézz meg: pontosan milyen tevékenységért és kinek a vásárlása után kapnád a „passzív” jövedelmet.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

7. Van-e teljes jövedelemnyilatkozat?

Az FTC szerint az MLM-résztvevők többsége keveset vagy semmit nem keres. Érdemes megnézni, hogy a cég közzétesz-e jövedelemnyilatkozatot (income disclosure statement); ha igen, abból az FTC szerint félrevezető kihagyni azokat, akik nem kerestek semmit vagy veszteségesek voltak, és rövid időszak adataiból nem szabad éves keresetet vetíteni. Az „az eredmények nem jellemzőek” típusú figyelmeztetés az FTC szerint nem elég.

Mit nézz meg: van-e nyilvános jövedelemnyilatkozat; az összes résztvevőt tartalmazza-e; mekkora a medián (középső) kereset.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

8. Visszavásárlás és kilépés

Az FTC szerint a visszavásárlási vagy visszatérítési szabály nem teszi jogszerűvé az egyébként problémás rendszert. Neked mint résztvevőnek ugyanakkor fontos tudni, mit kapsz vissza, ha kilépsz.

Mit nézz meg: van-e írásos visszavásárlási szabály; milyen határidőn belül, a vételár hány százalékáért; visszaveszik-e a bontott vagy a kezdőcsomagban kapott terméket; visszavonják-e ilyenkor a korábban kifizetett jutalékot.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

9. Megvennéd a terméket az üzleti lehetőség nélkül is?

Az FTC a résztvevők saját, valós igényét kielégítő vásárlásokat különbözteti meg a jutalékért történő vásárlásoktól. Egy egyszerű próba: ha nem lenne hozzá kompenzációs terv, megvennéd-e az adott áron a terméket, és megvenné-e egy külső vásárló? A termékekre vonatkozó szabályokat (étrend-kiegészítők, kozmetikumok, készülékek), valamint a garancia, az elállás és a visszavásárlás szabályait külön cikkben mutatjuk be – IDE KATTINTVA olvashatod.

Mit nézz meg: a termék árát hasonló termékek piaci árával; hogy a cég weboldalán megvásárolható-e regisztrációs kötelezettség nélkül.

Forrás: FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing

10. Pénzgyűjtés, hozamígéret, hatósági figyelmeztetések

Ha egy rendszer nem terméket, hanem befektetést, hozamot, digitális eszközt vagy „tokent” kínál, a fogyasztóvédelmi szabályok mellett pénzügyi szabályok is szerephez juthatnak. Az Fttv. 10. §-a szerint ha a gyakorlat a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenységgel függ össze, az MNB jár el. Az MNB korábban több hálózati rendszerrel kapcsolatban is figyelmeztetést tett közzé – IDE KATTINTVA olvashatsz egy ilyen esetről.

Mit nézz meg: szerepel-e a cég vagy a termék az MNB figyelmeztetései között; be van-e jegyezve a cég egy hivatalos cégnyilvántartásban; ki a szerződéses partnered, és melyik ország joga vonatkozik a szerződésre.

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.)

Összegezve

A fenti kérdésekre adott válaszok együtt mutatják meg, hogy egy rendszerben a pénz elsősorban termékértékesítésből vagy a résztvevők befizetéseiből áramlik-e. Ha valamelyik kérdésre a kompenzációs tervből nem kapsz egyértelmű választ, a kérdésedet írásban tedd fel a cégnek, mielőtt fizetsz.

Források

• FTC – Business Guidance Concerning Multi-Level Marketing
• FTC – Herbalife Will Restructure Its Multi-level Marketing Operations and Pay $200 Million For Consumer Redress (2016. július 15.)
• EUR-Lex – 2005/29/EK irányelv
• EUR-Lex – C-515/12. sz. ügy, ítélet (2014. április 3.)
• Nemzeti Jogszabálytár – 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.)
• Nemzeti Jogszabálytár – 2012. évi C. törvény (Btk.)